A szénanátha fogalma
A beszívott levegő a benne lévő allergén pollenekkel először a felső légutakba, az orr- és szájüregbe kerül, ahol erős immunreakció jön létre. Tünetei tartósan fennállva nagyon kellemetlenek.
A pollen folyamatosan irritálja a nyálkahártyát, ezért az váladékot termel. Szélsőséges esetben a termelt váladék napi mennyisége elérheti a több litert is.
Az orr- és szájüreg az arcüregen keresztül összeköttetésben áll a szemmel és füllel is, így a pollenek ezeket is irritálják.
A szénanátha általános tünetei
- orr-, száj-, torok- és szemviszketés
- tüsszögés
- orrfolyás és -dugulás
- kivörösödött és könnyező szem, szemviszketés
Ritkábban előfordulhat torokszárazság, forróságérzet, szemhéjduzzadás, fülfájás, hallójárat-viszketés, bőrkiütés, gyomorbántalom, hüvelygyulladás, migrén, vesegyulladás, izületi bántalmak.
Az orrdugulás az orrnyálkahártya és az orrkagylók ereinek kitágulása következtében alakul ki.
Az orrviszketést az orrnyálkahártya érző idegvégződéseinek közvetlen ingerlése, valamint az összeérő orrkagylók és az orrüregben lévő sok váladék okozza.
A tüsszögés az orrviszketéshez hasonló okból jön létre. Tüsszentéskor a levegő több száz km/óra sebességgel áramlik, a kísérő hangjelenség felnőtteknél a 100 decibelt is meghaladhatja.
Az allergiás nátha gyakori kísérő tünete az arcüreg- és középfülgyulladás. Mindkettő úgy alakul ki, hogy az orrnyálkahártya megduzzadása következtében az orrmelléküregek és a fülkürt természetes nyílásai elzáródnak, majd a váladék pangása, a rossz szellőzés miatt az üregek befertőződnek.
Az esetek nagy százalékában társul a szezonális allergiás náthához a szem kötőhártyájának allergiás eredetű gyulladása is. Csaknem minden szénanáthás betegnél előfordul legalább enyhe formában. Az adott allergén szezonjában a szem viszketni kezd, a kötőhártya vérbő lesz és vízenyősen duzzadttá válik. Az erős könnyezés okozta homályosabb látást leszámítva látászavar nincsen.
A pollenérzékeny betegek nagy része valamilyen gyümölccsel vagy zöldséggel szemben is allergiás reakciót produkálhat.
A leggyakoribb időszakos szénanáthát kiváltó allergének
- parlagfű,
- fekete üröm,
- fűfélék,
- nyári gyomok,
- macskaallergén,
- kutyaszőr.
A szénanáthát az egyszerű megfázástól az különbözteti meg, hogy annak tünetei pár nap alatt elmúlnak, a szénanátha viszont tartósan kínozza a beteget. Több éves „szénanáthás tapasztalat” után a beteg jól meg tudja különböztetni a tünetei alapján a két betegséget. Az orrfolyás mellett megjelenő kínzó szájpadlás-, orr- és szemviszketés egyértelműen a szénanátha jele.
A betegség súlyossági foka
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére 2001-ben megjelent diagnosztikus és terápiás útmutató (Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma – ARIA) javaslatot ír le az allergiás nátha súlyossági fok szerinti osztályozására és kezelésére.
Ezek alapján az allergiás nátha a tünetek gyakorisága szerint két csoport valamelyikébe sorolható:
- intermittáló allergiás nátha (a tünetek maximum 4 napon jelentkeznek a héten vagy a tünetek maximum négy héten keresztül jelentkeznek az évben),
- perzisztáló allergiás nátha (a tünetek többször jelentkeznek, mint négy napon egy héten és a tünetek négy hétnél tovább fennállnak az évben).
A tüneteknek az életminőségre kifejtett hatása szerint mindkét fenti csoporton belül a következő két alcsoport határozható meg:
- enyhe (ha az alábbiak mindegyike fennáll: zavartalan alvás, zavartalan napi aktivitás valamint sport és pihenés, nem korlátozott munkahelyi vagy iskolai teljesítmény, a tünetek nem okoznak komoly gondot)
- közepes/súlyos (ha az alábbiak közül legalább egy fennáll: alvászavar, akadályozott napi aktivitás valamint sport és pihenés, csökkent munkahelyi vagy iskolai teljesítmény, a tünetek komoly gondot okoznak).
A súlyossági besorolás egy adott betegnél időről-időre változhat. A betegek egy részénél egész éven át csak enyhe tünetek vannak, pollenszezonban azonban komoly állapotromlás alakul ki náluk, ami a közepes/súlyos alcsoportba sorolásukat indokolja.
A fenti osztályozást használva az orvos rögzíti a kiindulási állapotot egy adott időpontban (első vizsgálat) és megkezdi az ennek megfelelő gyógyszeres kezelést. Ezután a beteg az állapot változásainak megfelelően rugalmasan az egyik kategóriából a másikba sorolható át (lépcsőzetes kezelés).
A hatásosság és biztonságosság érdekében az ARIA ajánlás javasolja a felső- és alsólégúti megbetegedés egyszerre történő kezelését.
A szénanátha Kezelése
Az allergiás nátha gyógyíthatatlan, tünetei viszont jól kezelhetőek. Fontos az adott növényfaj pollenjére végzett vizsgálat (bőrpróba).
- Legfontosabb az allergizáló pollenek beazonosítása és elkerülése. Ha ez nem lehetséges, szükségessé válhat a gyógyszeres kezelés.
- Az intranazális kortikoszteroidok (orrspray-k) az allergiás nátha kezelésében használt leghatékonyabb gyulladáscsökkentő gyógyszerek. Az összehasonlító vizsgálatok alapján hatékonyabbak az antihisztaminoknál. Alkalmazását a tünetek megjelenése előtt kell megkezdeni, az antihisztaminokhoz hasonlóan. A nazális szteroidok rendszeres használatával lényegesen csökken az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés és orrviszketés.
Bár a lokális szteroidok alkalmazásakor kismértékű felszívódás mindig kimutatható, az alkalmazott alacsony dózisoknak és a legújabb hatóanyagok igen csekély mértékű felszívódásának köszönhetően a csak szteroidos orrspray-vel kezelt betegeknél káros mellékhatás szteroid használatából fakadóan gyakorlatilag nem mutatható ki. - A szénanátha legtöbb formájában jól beválik az antihisztaminokkal való kezelés. A szedése során fellépő álmosság idővel többnyire enyhül, ellenkező esetben ki kell próbálni egyéb (újabb) készítményt.
Kezelését ne hanyagoljuk el, hiszen a rosszul kezelt szénanátha számos betegség kifejlődéséhez illetve rosszabbodásához is vezethet (akut és krónikus orrmellék- ill. arcüreggyulladás, orrpolipózis, hallásromlás, alvási apnoe).
Még nem bizonyított, hogy a szénanátha antihisztaminokkal történő kezelésével valóban megelőzhető-e az asztma kialakulása. Egy allergiára hajlamos egyénnél az asztma kialakulását elsősorban a genetikailag öröklött gének határozzák meg, valamint kisebb részben a környezeti hatások (milyen allergének, milyen koncentrációban és milyen hosszú ideig érik az atópiás egyént). Azt azonban már több klinikai vizsgálat is igazolta, hogy a két betegség között jelentős kapcsolat van. A háttérben meghúzódó mechanizmusokat viszont még nem sikerült teljesen feltárni.
A szénanáthásoknál gyakori orrdugulás miatti szájlégzés szintén asztmás tünetekhez vezethet és fokozza a bronchialis hiperreaktivitást.
A szénanáthás betegnek figyelnie kell, hogy vannak-e (enyhe) asztmás tünetei:
száraz köhögés fizikai terhelés során vagy éjszaka, előfordul-e köhögés vagy enyhe nehézlégzés hideg levegő, cigarettafüst vagy erős szagok hatására.
Ha ilyen tüneteket észlel magán, érdemes szakorvoshoz fordulni, mivel a rejtett vagy szezonális asztmás állapot légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható.
Jelenleg az enyhe asztma felismerése és megelőző kezelése a legjobb módszer az asztma kialakulásának megelőzésére.
Egyéb alternatív kezelési lehetőségek: immunterápia, természetgyógyászat, méregtelenítés.
Pollenek
A virágpor a legnehezebben kivédhető allergén.
Nyári napokon a talajról felszálló meleg levegő rengeteg virágport visz magával a légkör felsőbb rétegeibe. Napnyugta után a levegő lehűlésével a pollenek lassan visszahullanak a földre.
Ez okozza sokaknál az éjszakai rosszullétet, asztmás rohamot.
A különféle növények pollenkibocsátása nem ugyanarra a napszakra esik. Van, ami reggel szórja szét (fűfélék), van, ami délután (nyírfa).
Minden növényre igaz, hogy napsütéses napon szórják virágporukat, felhős napokon a pollen felgyülemlik a virágokban, amik a következő verőfényes napokon nagy tömegű virágport bocsátanak a levegőbe.
A virágporszemcsék viszonylag nagyok és súlyosak, így huzatmentes lakásban 4-6 óra alatt leülepednek a földre.
Némelyik növénynek nemcsak a virágpora, hanem illóolaja is allergizál (nyírfa), ezt csak aktív szenes maszkkal vagy légtisztítóval lehet kivédeni.
A városok és a vidék pollenkoncentrációja között nincs sok különbség.
A tengerpartok a part felől fújó szélnek köszönhetően általában pollenmentesek.
Pollenszegények a hegycsúcsok, hegygerincek. A mély völgyekben viszont nagyon megnőhet a koncentráció!
Tanácsok pollenszezonra
- Kísérjük figyelemmel a tévében, rádióban, interneten közzétett pollenjelentéseket.
- Időben kezdjük el az antihisztaminok szedését.
- Pollenszezonra időzítsük a (külföldi) nyaralásunkat. Magyarországon utazzunk a hegyekbe. (Parlagfűszezonban a Balaton környéke az egyik legpollenszennyezettebb terület az országban!)
- A lehető legkevesebbet tartózkodjunk a szabadban, ha pollenszennyezett területen élünk.
- Kerüljük a szabadtéri munkavégzést (fűnyírás, kertészkedés), szabadtéri sportolást, kirándulást.
- A lakás és autó ablakait tartsuk zárva.
- Szezon idején csak hajnalban szellőztessünk, amikor kisebb a levegőben a koncentráció.
- Ha nagyon szennyezett területre megyünk, ne szégyelljük használni a pollenszűrős maszkot (a kerékpárosmaszk is jól kiszűri a virágport).
- Az orrlyukakba tehetünk egy kevés vazelint, amelybe a pollenek nagy része beleragad.
- Akinek a pollenallergiája szemtüneteket is okoz, az viseljen (nap)szemüveget.
- A kimosott ruhaneműt a lakásban szárítsuk, ne a szabadban.
- A levetett napi ruházatot ne tároljuk a hálószobában.
- Hazaérve váltsunk ruhát és mossunk hajat.
- A lakásban ne legyen huzat és ne üzemeljen a ventillátor, mivel ezek felkavarják a pollent a padlóról és bútorokról.
- A bútorokat takarjuk le porvédő huzattal, amiket este óvatosan leveszünk és kimosunk.
- Pollenszezonban ajánlatos a pollenszűrős (HEPA) jó minőségű légtisztító használata a lakásban éjjel-nappal.
- Pollenidőszakban háziállatainkat ne tartsuk a lakásban, mivel bundájukban behurcolják a virágport. Allergiás személy ilyenkor ne simogassa őket.
- Ha az állat kinnmaradása nem megoldható, úgy mielőtt a beengedjük a lakásba, egy nem allergiás személy alaposan kefélje ki a szőrét.
Az allergiás nátha és az asztma közötti kapcsolat
A klinikai vizsgálatok szerint az allergiás náthát követően később gyakran asztmás megbetegedés alakul ki. Annak megismeréséhez, hogy az allergiás nátha milyen szerepet játszik az asztma későbbi kifejlődésében, valamint a két betegség közti összefüggés teljes feltárásához még számos fontos kérdés megválaszolása és tudományos bizonyítéka hiányzik. Azt azonban már több klinikai vizsgálat is igazolta, hogy kapcsolat van a két betegség között.
A statisztikák szerint az allergiás náthában szenvedők 20-35 %-a szenved asztmában is, valamint az asztmások majdnem 80%-a mutat nazális allergiát is.
A közelmúlt eredményei módosították azt az elképzelést, miszerint az allergiás nátha csak az orrot érintő IgE mediálta gyulladás. Megfigyelések szerint az allergiás nátha nem egyedülálló kórkép, hanem sokkal inkább olyan szindróma, amely egyaránt érinti a felső és alsó légutakat. Megfigyelések szerint az alsó légutak gyulladása jelen lehet olyan nem asztmás egyéneknél is, akiknél ez még nem jár együtt semmilyen klinikai (asztmás) tünettel. Vagyis az ún. bronchialis hiperreaktivitás olyan allergiás náthában szenvedőknél is megfigyelhető, akiknek nincsenek asztmás tüneteik.
A bronchialis hiperreaktivitást előidéző tényezőkről még kevés ismerettel rendelkezik az orvostudomány, de valószínűsítik, hogy hátterében a légutak fokozott gyulladásos állapota is állhat.
Jelen ismeretek szerint a két betegség között a legfontosabb kapcsolat a nazális (orr) és a bronchiális (hörgőnyálkahártya) gyulladás. A gyulladásos sejtek közül az eozinofil sejtek jelentik a kapcsolódási pontot a felső és alsó légutakban zajló gyulladás között. Az allergénekkel való találkozást követően az eozinofil sejtek száma a szénanáthás betegek nazális és orrmelléküregi folyadékában, valamint az asztmás betegek köpetében egyaránt megemelkedik. A megfigyelések szerint a tünetek súlyossága arányos az orrváladékban ill. a köpetben észlelt eozinofilia-emelkedés mértékével.
Egyenes arányú összefüggés mutatható ki a két betegség súlyossága között is. Azoknak, akiknek súlyosabb az allergiás náthájuk, vagy rosszul kezelt, komolyabb asztmás tüneteik vannak, mint az enyhébb rhinitises betegeknek. Ezek az összefüggések arra engednek következtetni, hogy az egyik betegség kezelése jótékony hatással lehet a másikra is. Ezt számos tanulmány eredménye is megerősíti, vagyis hogy a különböző készítménnyel kezelt allergiás nátha következményesen javítja az asztmás állapot súlyosságát is, csökkenti az asztmás tüneteket, növeli a légút átjárhatóságát és csökkenti a bronchialis hiperreaktivitást.
Jelenleg még nem teljesen ismert, hogy egyes allergiás náthában szenvedő betegeknél miért nem alakul ki asztma, míg másoknál igen. A kutatási eredmények azonban segíthetnek azonosítani az asztma kockázatával élőket (látens asztmásokat). Így a megfelelően kiválasztott egyéneknél időben meg lehetne kezdeni a gyógyszeres kezelést vagy a specifikus immunterápiát, melyekkel az allergiás nátha tüneteinek csökkentése és egyben az asztma kifejlődésének megakadályozása lenne a cél.
Pollenszezonok Magyarországon
Tavaszi pollenszezon – Fák (februártól májusig)
A három pollenszezon közül az allergizáló hatást tekintve a legenyhébb.
Mogyoró (Corylus)
Közepesen allergén faj, szélmegporzású, virágzás január végétől március közepéig, porzós barkái lombfakadás előtt jelennek meg.
Aki a mogyoróvirág pollenjére allergiás, az a gyertyánra, nyírre és az égerre is érzékeny lehet. (keresztreakció)
Éger (Alnus)
Erősen allergén faj, szélmegporzású, virágzás februártól áprilisig, tobozszerű, termős virágzat.
Nyír (Betula/ó)
É-Európa és hazánk legallergénebb fája, virágzás márciustól májusig, felismerhető fénylő fehér kérgéről és porzós barkájáról.
Nyárfa (Populus)
Kevésbé vagy nem allergén faj, szélmegporzású, virágzás februártól áprilisig.
Májusban ill. júniusban megjelennek a magszőrök, amely mechanikailag ingerli a nyálkahártyát, illetve az erősen allergén fűpollenek hozzátapadhatnak, és ez allergiát válthat ki.
Tölgy (Quercus)
Gyengén-közepesen allergén faj, Mecsek erdeinek egyik uralkodó fája, szélmegporzású, virágzás április- májusban.
Kőrisfa (Fraxinus)
Erősen allergizáló faj, a Mecsek tölgyeserdőinek egyik jellegzetes fája, rovarmegporzású (virágos kőris) ill. szélmegporzású, virágzás március-áprilisban.
Aki a kőris pollenjére allergiás, az érzékeny lehet a fagyal, orgona, aranyfa, jázmin, olajfa pollenjére is (keresztreakció).
Platán (Platanus)
Erősen allergizáló faj, szélmegporzású, virágzás április-májusban.
Fűz (Salix)
Ritkán allergizál, főleg rovarmegporzású, virágzás márciustól május végéig.
Kora nyári pollenszezon – Fűfélék (májustól július közepéig)
Pázsitfüvek (Poaceae)
Erősen allergizáló fajok, virágzás májustól október végéig, augusztustól már alacsonyabb koncentrációban.
Csalánfélék (Urticaceae)
Kevésbé allergizál, kivétel a családhoz tartozó falgyom (Parietaria) pollenje, mely erősen allergizál,
virágzás májustól szeptemberig.
Útifű (Plantago)
Erősen allergizál, szélmegporzású, virágzás májustól október végéig.
Vadsóska (Rumex)
Erősen allergizál, szélmegporzású, virágzás májustól júliusig.
Nyárvégi-őszi pollenszezon – Gyomnövények (július közepétől októberig)
A legerősebben allergizáló szezon.
Libatopfélék-Disznóparéjfélék (Chenopodiaceae-Amaranthaceae)
A két család között nagy a hasonlóság, aki az egyik családra érzékeny, az a másikra is, virágzás júliustól októberig.
Üröm (Artemisia)
Erősen allergizáló faj, virágzás júliustól októberig, legismertebb a fekete üröm. (A. vulgaris)
Parlagfű (Ambrosia)
A legnagyobb számú és a legsúlyosabban allergizáló gyomnövény, szélbeporzású, virágzás július elejétől októberig (a fagyok beálltáig).
Gazdagon elágazó szárú, szőrös, erősen szeldelt levelű, fészkes virágzatú, egyéves gyomnövény. Nagy mennyiségű pollent termel.