A súlyos allergia félelmetes mértékben megváltoztathatja az ember életminőségét. A betegek gyakran alulbecsülik allergiás tüneteiket és későn fordulnak panaszaikkal szakorvoshoz.
Magyarországon mintegy hárommillió embert érint az allergia valamely formája. Minden negyedik allergiás náthával küzdő ember egyben asztmás is.
Évente 10-15 százalékkal nő az allergiás betegek száma.
Az allergiában szenvedőknek több, mint a fele érzékeny aparlagfű agresszív pollenjére. A termőterületek parlagfűszennyezettsége az ország túlnyomó részén nagyon erős.
Minden negyedik gyermek allergiás.Az allergia megelőzését célzó tennivalók halogatása miattveszélyeztetetté válik a felnövekvő generáció egészsége.
A WHO előrejelzése szerint 10 év múlva minden második ember allergiás lesz a Földön.
Milyen károkat okoz a parlagfű?
- Betegség, panaszok: csak Magyarországon legalább másfél millió embernek okoz minden évben három hónapon keresztül nagyon kellemetlen tüneteket. Kb. 200 ezer asztmában is szenvedő parlagfű-allergiás betegnek okoz nehézlégzéses, olykor életveszélyes rohamokat.
- Súlyosbodó tünetek, egyre több beteg: A parlagfűpollenre allergiás népesség évről évre nő. A legtöbb esetben az allergiás beteg első tüneteit a magas parlagfűpollenkoncentráció váltja ki. Egyfajta allergia megjelenése esetén mással szemben is megnő az allergia valószínűsége, tehát ha valakinél megjelenik a parlagfűpollenallergia, akkor várható, hogy hamarosan másra is allergiás lesz, ill. megfelelő kezelés híján tünetei súlyosbodnak.
- Munkaadók kára: a parlagfű a betegség miatt a munkából kiesett (táppénzes) napok következtében jelentős gazdasági kárt okoz.
- Kiesett idegenforgalmi bevétel: mivel az ország teljes területe (élen a Balatonnal) erősen parlagfűfertőzött, ezért a pollenallergiás ill. asztmás turisták egész nyáron és ősszel elkerülik országunkat.
- Gyógyszerfogyasztás: 2003-ban egész évben a gyógyszertárakban az ország (a betegek és az állam együttesen) több, mint 18 milliárd forintot költött allergia elleni gyógyszerekre. Ehhez az összeghez hozzáadódik még a kórházak és rendelőintézetek gyógyszerfelhasználása is. A parlagfűszezon legerősebb 2 hónapjában (augusztus-szeptember) 2003-ban 3 és fél milliárd forint értékű allergia elleni gyógyszert adtak el a gyógyszertárakban, vagyis ebben a két hónapban több, mint 1 milliárddal többet költöttünk el gyógyszerekre (antihisztamin, orrspray, szemcsepp), mint a téli pollenmentes hónapokban. Az allergia miatti gyógyszerfogyasztás költsége évről-évre nő, 2005-ben ez az összeg meghaladta a 20 milliárd forintot.
- A kezelés állami költségei: a légúti allergiás betegségben szenvedők évente minimum kétszer megjelennek a szakorvosi rendelőkben (pl. receptért). Az ott elvégzett fizikális vizsgálatok és betegmegfigyelés miatt, valamint az új betegeknél elvégzett bőrpróbák és vértesztek, kötőhártyagyulladásos panaszoknál a szemészeti vizsgálatok, ezenkívül az asztmásoknál végzett rendszeres légzésfunkciós vizsgálatok miatt az állam (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár) költségei 4 milliárd forint feletti összeget eredményeznek parlagfűszezononként. Ehhez jönnek még a kórházi felvételre szoruló betegek ellátásának költségei is. Az egy parlagfűszezonra jutó gyógyszer- és rendelőintézeti költségeket összeadva 7 milliárd forint feletti összeget ka-punk. Ha a parlagfű által okozott összes kártételt összeszámolhatnánk, akkor ennél sokkal nagyobb összeg adódna. A mezőgazdasági szakemberek szerint 7 milliárd forintból az egész ország területéről ki lehetne irtani a parlagfüvet. És a parlagfű kiirtásával az ország évente legalább ugyanekkora összeget spórolhatna meg.
2004-ben a védekezésre eredetileg megítélt 1,5 milliárd forint a költségvetési megszorítások miatt év közben 700 millió forintra csökkent. Ezt a szűkített összeget sem sikerült célszerűen és maradéktalanul felhasználni. A megmaradt 136 millió forintot pályázat útján osztják szét, amelyet a nyertesek kaszálógépek és GPS-készülékek vásárlására költhetnek. 2004-ben az adózók 860 millió forintot adtak össze az 1 százalékos felajánlásokból a parlagfű-mentesítésre.
2005-ben összesen 4,1 milliárd forintot jutott a parlagfűmentesítésre (ebből kb. 1,1 milliárd az adófelajánlásokból).
Mit tehet a szülő a megelőzés érdekében?
Az allergiára való hajlam öröklődik. A betegség kialakulását befolyásolja még az anya életvitele a terhesség alatt (dohányzás), a születés időpontja (pollenszezon), és a szoptatás időtartama is.
A kisbaba étrendjébe túl korán bevezetett allergizáló táplálékok és a lakásban nagy számban megtalálható allergének szintén növelik az allergia kockázatát…
Miért terjed az allergia?
Egyre több vegyszert és tisztítószert használunk a háztartásban, egyre több az adalékanyag, ételszínezék, gyógyszerszármazék és tartósítószer ételeinkben, egyre több a fűtésből származó gáz és egyéb beltéri szennyezőanyag a lakások levegőjében, egyre szennyezettebb lakóhelyünk levegője is.
Emellett a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt élete elején nem találkozik elegendő allergénnel. Ahogy az emberiség életmódja egyre inkább hajlamosít az allergiára, már kevesebb allergiáért felelős gén jelenléte is elég ahhoz, hogy kialakuljon a betegség. Ez magyarázza azt, hogy miért kerül ki sok új allergiás olyan családból, ahol korábban egyáltalán nem fordult elő a betegség…
A magyar lakosság kb. 30%-át kitevő allergiás betegek mellett a lakosság további 10-20 %-a már érzékeny valamilyen allergénre, de egyenlőre tünetmentes, vagyis még nem allergiás beteg. Előrejelzések szerint egy-két évtizeden belül ezek a ma még egészséges (tünetmentes) fel-nőttek is allergiássá válnak, vagyis előbb-utóbb egy erősebb koncentrációjú allergén hatására (pl. pollen), vagy a stresszes életmód és dohányzás miatt, illetve egyéb provokáló tényezők hatására náluk is megjelennek az igazi klinikai tünetek (szénanátha, kötőhártyagyulladás, asztma). Ez azt jelenti, hogy 10-20 év múlva várhatóan a magyar lakosság fele allergiás tünetektől fog szenvedni…
Tájékozott szülők, hogy a gyerek eséllyel induljon
Minden szülő kötelessége (lenne), hogy a gyermeke egészségért és immunrendszerének karbantartásáért a gyermek megszületésétől kezdve mindent megtegyen. Ehhez alapfeltétel, hogy a szülő tudatában legyen annak, mivel erősítheti a gyermek szervezetét ill. mivel árthat neki.
Sajnos nem elég csak az ösztönökre hallgatni, az igazi és rendkívül hasznos tudást csakis szakkönyvekből és egészségügyi fórumokon szerezhetjük meg.
A legfontosabb tennivalók közé az egészséges étkek mellett a bőséges folyadékfogyasztásra-ösztönzés áll, cukrozatlan gyümölcslé és ásványvíz formájában. Ha már kisbabakortól ezekre szoktatjuk a gyermeket, és mellőzzük a cukros italokat, akkor később sem fog mást követelni. Hasonlóan fontos a gyermek egészsége érdekében a szigorú dohányfüstmentes környezet biztosítása…
Mikor allergia a rovarcsípés okozta reakció?
Ha a rovarcsípés helyétől távol is tünetek lépnek fel (viszketés, csalánkiütés, duzzanat), akkor valódi allergiás reakció lépett fel. Az első gyenge allergiás reakciót a következő csípéskor egy újabb (erősebb) roham követheti, mely azonnali orvosi segítség ill. adrenalininjekció hiányában halálos kimenetelűvé is válhat.
Ha valakin rovarcsípést követően allergiás tünetek jelentkeznek, az haladéktalanul keresse fel az allergológust. A kivizsgálás célja megállapítani, hogy valódi rovarallergiáról van-e szó, és ha igen, akkor a túlérzékenység méh-, vagy darázsméreggel szemben áll-e fenn…
Stresszmentes otthon
A jó szülő igyekszik gyermeke életét stresszmentesítni, amennyire csak lehet. A jó szülő odafigyel a gyermeke lelkére és felismeri reakcióiból az érzéseit. Ehhez el kell sajátítani bizonyos gyermekpszichológiai ismereteket is, melyek nagymértékben segítik gyermekünk jelzéseinek és kifejezéseinek megértését (testbeszéd).
A jó szülő otthonában a légkör vidám és szórakoztató, a szülő az élete párjával is boldog, konfliktushelyzetben a gyermek jelenléte miatt erősen visszafogja magát és kultúrált marad. Mindig határozott és magabiztos, a gyermekkel végtelenül türelmes, de következetes, azaz már kiskorától betartható korlátokat és szabályokat állít fel a gyermek számára, melyeket be is tartat vele. A gyermeket intelligens lényként kezeli, csecsemőkorától kezdve rengeteget beszélget vele, és mindig elmeséli neki, hogy mi miért történik. Elegendő és nyugodt alvást biztosít gyermekének, a gyermeket nem öltözteti túl, sem alul.
Ha teheti, otthon marad a gyermekkel annak 3 éves koráig, emellett az anya nem megy el napokra üdülni ill. karriert építeni (a gyermeket másra hagyva), egészen addig, amíg a csemete el nem éri azt a kort (kb. 3 év), hogy biztosan megértse: a szeretett személy (az édesanya) pár nap múlva visszajön, és nem hagyta el őt örökre.
A jó szülő megpróbálja pozitívan programozni a gyermeket…